Magyar ökokiadványok, biokönyvek, füzetek

Magyarországon az 1980-as évek második felétől indult meg a jogszabály által szabályozott, szigorú feltételrendszer alapján az ellenőrzött bio (öko) organikus gazdálkodás. Ekkor már ötven, száz év telt el azóta, amikor még ismerték a vegyszermentes gazdálkodás módszereit, amikor még – ha nem is így nevezték – biogazdálkodást folytattak. Az agrárképzésben is a monokultúrás, intenzív vegyszeres gazdálkodás vált uralkodóvá.

A környezetkímélő ökológiai gazdálkodást ismertető szakkönyvek, cikkek csak elvétve voltak. Ugyanakkor egyre nagyobb az igény a biogazdálkodás ismeretei iránt. És nem csak az általános ismereteket adó, biokertekben alkalmazható, de speciális szakmai ismereteket adó növényvédelmi, termesztéstechnológiai szakkönyvek iránt is. Az agráregyetemeken is egyre többen választják diplomamunkaként az öko témát. Ezeket az igényeket kielégítendő szükséges volt egy olyan öko (bio) szakmai bibliográfiát összeállítani, mely segítheti a gazdálkodókat, feldolgozókat, fogyasztókat, kutatókat, oktatókat, hallgatókat. Ugyanakkor nem egyszerű feladat, hogy egy ilyen „könyvtárba” mi kerüljön. Ehhez kell az a szakmai, jogi ismeret, mely alapján elkülöníthetők a valódi ökológiai szakmai ismereteket adó kiadványok a nem ilyen ismereteket adó könyvektől.

Öko, ökológiai, bio, biológiai, biotechnológia, öko-fiziológia, bio-medicina, bio-energia, bioáramok, bioipar, bio-ekonómia, bio-ökológia, bioszféra, biodinamikus, organikus, szervesgazdálkodás stb. Olyan kifejezések, melyek egy ökogazdálkodásban, ennek jogi szabályozásában nem jártas könyvtári szakembert elbizonytalaníthat a katalogizálás során. Ezért is fordult az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítványhoz, hogy állítsa össze a hazai, magyar nyelvű öko (bio) gazdálkodással kapcsolatos kiadványok, könyvek, füzetek jegyzékét.

Az ökogazdálkodás speciális szakmai ismereteket igénylő gazdálkodási forma, mellyel foglalkozó szakmai kiadványok is – a gyors tájékozódás és hozzáférhetőség érdekében – a könyvtári rendszerekben is külön elbírálást igényelnek.

A magyar öko(bio) irodalom története

A magyar agrár-szakirodalomnak évszázadokra visszanyúló hagyománya van, igazolva a Kárpát-medencében élő magyarságnak a talajművelésben, növénytermesztésben, állattartásban, feldolgozásban, tartósításban kimagasló tudását. Ezek a könyvek, folyóiratok a 19. század végéig, illetve a 20. század elejéig a bio(öko) gazdálkodás irodalmának az ősei voltak, hiszen hál’ Istennek, ismeretlen volt akkoriban még a génmódosítás, az ionizációs besugárzás, a szintetikus növényvédő szerek, gyom-, illetve rovarirtók, hozamfokozók, melyek idegenek a természet organikus rendjétől és az egészséges élettől.

Magyarországon a 20. század végétől, 1983-tól megindult biomozgalom eredményeként megjelent szakcikkek előtt alapművek voltak Raoul Francénak a föld és a növények életéről, illetve a kerti sétákról írt könyvei. Hosszú évtizedek után, 1981-ben fordították le Alwin Seifertnek a Kertészkedés mérgek nélkül c. könyvét. Az igazi áttörést a Biokultúra Egyesület elődjének, a Bio-Klubnak megalakulása hozta. A vegyszer nélküli tudatos biogazdálkodás alapja a szakismeretek megszerzése. Ennek úttörői voltak a Biokultúra Egyesület megalapítói: Seléndy Szabolcs, dr. Sárközy Péter, Frühwald Ferenc, dr. Győrffy Sándor, dr. Mezei Ottóné, dr. Surányi Dezső.

Seléndy Szabolcs szerkesztőként 1983-tól a Kertészet és Szőlészet „Biológiai kertművelés és környezetünk” rovatában rendszeresen közölte a biogazdálkodással kapcsolatos cikkeket, megalapozva a téma hazai szakirodalmát.

A kiadók közül az akkor még Mezőgazdasági Kiadó keretében megalakult Planétás GMK vállalta fel a „Biofüzetek” és néhány bio témájú könyv kiadását. A sorozatszerkesztő Lelkes Lajos és Wenszky Ágnes gondozásában a sorozat 30 füzete jelent meg. Sajnos ezek már csak mint különleges megbecsült ritkaságok magánkönyvtárakban találhatók meg. A teljes sorozat még a Biokultúra Egyesület könyvtárában sincs meg. A sorozat első 4 füzetét Seléndy Szabolcs írta.

Lelkes Lajos és Wenszky Ágnes később sem vált hűtlenné az ökológiához. Már mint a Mezőgazda Kiadó tulajdonosa, Lelkes Lajos vállalta fel a Biogazda kiskönyvtár sorozat megindítását, melynek már 5 kötete megjelent. A teljes sorozat megálmodója, sorozatszerkesztője, Seléndy Szabolcs terve szerint a kiskönyvtár 32 kötetből fog állni. A szerkesztő itt is Wenszky Ágnes.

A Biokultúra Egyesület a német Leben und Umwelt és a Buntstift a.v. alapítványok támogatásával nagy vállalkozásba fogott. 1993. és 1995. között Sárközy Péter és Seléndy Szabolcs szerkesztésében kiadta a Biogazda 1. 2. 3. köteteket. Az összesen közel 900 oldalnyi anyag hosszú ideig a bio (öko) gazdálkodás alapműve volt, a biogazdák „bibliája”.

Az első kötet szerkesztésében is közreműködött a Mezőgazda Kiadó és a Planétás Kiadó (Balla Judit, Lelkes Lajos, Wenszky Ágnes). Sajnos, hogy az Egyesület nem tudta kiadni ezek korszerű, újabb ismeretekkel kiegészített kiadását. Ezek közül már csak a 3. kötet kapható.

Az Egyesület érdeme, hogy a biodinamikus szemlélettel gazdálkodók számára dr. Mezei Ottóné fordításában 1984 óta minden évben kiadta a Thun házaspár által írt Vetési Naptárt. A 2005. évi Vetési Naptár már a Biodinamikus Egyesület gondozásában jelent meg.

2000-ben az akkor már tizedik éve megszűnt biofüzetek mintájára megindította a Biokultúra füzeteket. Még 2000-ben megjelentette a sorozat első két füzetet. A harmadikat már 2001-ben a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért adta ki, az Egyesületnek nyújtott erkölcsi támogatásként.

2002-ben a Sárközy Péter Alapítvány azonos méretű és terjedelmi Biogazda füzetek sorozatot indított el.

Az átfogó tartalmú ökológiai könyvek szerkesztését az Egyesület helyett a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Ökológiai Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékének vezetője, Radics László vállalta fel.

2001-2002-ben a Dinasztia Kiadó megjelentette az Ökológiai Gazdálkodás I-II., míg a Szaktudás Kiadó az Alternatív növénytermesztés I-II., tankönyvnek is használható könyveket adta ki.

2004-ben a „Növénytermesztés határok nélkül” és az „Alkalmazkodó növénytermesztés” c. könyvekkel bővítette Radics László professzor az ökogazdálkodásban hasznosítható szakkönyvek sorát.

A Seléndy Szabolcs által 32 kötetesre megálmodott Biogazda kiskönyvtár sorozatból 1999-2009 között csak 10 kötete jelent meg. Az utolsó Paszternák Ferenc Ezerarcú tönkölybúza c. könyve a korábbiaknak már csak a fele terjedelmű.

A Sárközy Péter Alapítvány által a Biokultúra Egyesület Biokultúra füzetek folytatásaként elindított Biogazda füzetek öt számot ért el. Támogatás hiányában 2005 óta csak a kész kéziratok gyűlnek az íróasztal fiókokban.

A Biokultúra Szövetség 2007-ben Alexa László Komposzt kalauzával újra indítja a Biokultúra füzeteket.
2000 első évtizedének második felében Magyarországon – már az Európai Unióban – alig néhány olyan szakkönyv jelenik meg, mely segíthetné az ökológiai gazdálkodókat, vagy az erre a gazdálkodásra átállókat. Talán ez is oka lehetett, hogy ebben az időben csökkent az ellenőrzött ökogazdálkodás területe.

A Szaktudás Kiadó Ház 1997-ben kiadott Seléndy Szabolcs: Biogazdálkodás. könyvét Seléndy Szabolcs és Solti Gábor írta át és adta ki a kiadó Ökogazdák kézikönyve címmel 2005-ben.

A Mezőgazda Kiadó 2008-ban Biokertészkedés címmel adta ki Tamás Enikő Biokertészek c. könyvét.

A Szaktudás Kiadó Ház karolta fel és adta ki Radics László és szerzőtársainak munkáit, melyekkel az ökológiai oktatást, továbbképzést segítették. Ebből az időből megemlíthetjük még Holb Imre, Budai Csaba, Roszik Péter és szerzőtársaik ökológiai növényvédelemmel, Mátray Árpád, Szalay István, Seregi János, Bodó Imre állattenyésztéssel, állatgyógyászattal foglalkozó kiadványait.

Az egészséges táplálkozás témakörben Katona Zsuzsanna, Ránky Edit és Frühwald Ferenc könyvei, írásai segítettek a bioélelmiszerek fogyasztását népszerűsíteni.

A bio témájú folyóiratok közül még mindig a Biokultúra a vezető újság, annak ellenére, hogy ma már csak a címében a régi. Azzal, hogy a kiadó a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft főszerkesztője a Kft. vezetője, a lapmenedzser a szerkesztő bizottság és a rovatvezetők többsége a cég dolgozói, inkább „üzemi” lap lett. Szerencsére a cikkel minőségében nem történt jelentős romlás, de azzal, hogy jelenleg már csak kéthavonta jelenik meg, ugyancsak csökkent a gazdálkodók szakmai információkhoz jutásának lehetősége. A biomozgalomnak pedig már csak a szövetség hírlevele maradt.

Az agrárlapok közül ki kell emelni az Őstermelőt. Következetesen, elkötelezetten minden lapszámban közöl ökológiai témájú cikket, cikkeket, az utóbbi időben pedig felvállalta a Seléndy Szabolcs által szerkesztett BioPORTA-t. (Korábban ez a Magyar Mezőgazdaság mellékleteként jelent meg.) 

Újabb kiadóként a piliscsabai Kétezeregy Kiadó jelentet meg a neves élelmiszertanács-adó-gyógyszerész, Benda Judit gondozásában a helyes táplálkozásról, az élelmiszerekben lévő veszélyekről könyveket.
 
Egyre nagyobb igény és szükség lenne a ma már közel húsz ökológiai kutatással is foglalkozó kutatóhely munkájának koordinálására, eredményeinek közreadására. Ebben úttörő szerepet vállalt és vállal fel jelenleg is a Biokultúra, a biogazdálkodók, környezetkímélők, egészségvédők szakfolyóirata, mely ma már országos hálózatban Seléndy Szabolcs szerkesztésében jelenik meg. (1984-2000. közötti számokban megjelenő cikkek tematikus kigyűjtését elkészítette az Egyesület.) A lap jellegénél fogva azonban nem vállalhatja fel a tudományos műhelyek ökokutatási eredményeinek közreadását.

Ma már egyre több – szinte az összes hazai – agrárszaklap több-kevesebb rendszerességgel helyt ad az ökogazdálkodással, a bioéletmóddal, egészséges táplálkozással kapcsolatos témájú cikkeknek.

Összeállításunkban bár igyekeztünk minden olyan művet feltüntetni, mely az öko (bio) gazdálkodással kapcsolatos, illetve az egészséges életmód és a bioélelmiszerek kapcsolatával foglalkozik, de nem törekedhettünk a teljességre. Ha valakinek birtokában van vagy ismer olyan kiadványt, melynek ebben az összeállításban helye van, kérjük jelezze ezt a Sárközy Péter Alapítványnak.

A listára felvettük a nagyon szép kivitelű, biokertészkedésről szóló könyveket is. Ezeket azonban csak gyakorlott, hozzáértő gazdálkodóknak ajánljuk, akik már szakértelemmel tudják a valódi bio (öko) ismereteket kiválasztani. Ezek a könyvek igényesen szerkesztett, nagyon szép képekkel, rajzokkal illusztrálva éppen a kezdő, a biokertészkedés iránt érdeklődőket célozzák meg. Ezen könyvek szakmai tartalma nem minden esetben felel meg az öko (bio) gazdálkodás feltételrendszerében foglaltaknak.
Ahogy dr. Győrffy Sándor írta a „Becsap a cím” c. glosszájában (Biokultúra 1997. VIII. évf. 7-8. ):

„…veszélyes becsapni a kertészkedőket…, csak a feltételeket betartó termelők kérhetnek ellenőrzött termékeikre minősítést, hogy biotermékként forgalmazhassák kertjük gyümölcseit.”

Javasoljuk ezeket a könyveket, de csak a már felkészült, az öko (bio) gazdálkodás feltételrendszereit jól ismerőknek, akik ha nem is szép képekkel díszített, de a szakmai feltételeknek megfelelő könyvekből szerezték tudásukat. Tehát fordítva. A biokertészek ne ezekkel kezdjék. Ezekkel folytassák.

lap elejére