Alginit

Az alginitről     Mi az alginit?     Az alginit felfedezése     Az alginit keletkezése A gyógyító alginit Egyéb (letölthető) írások az algintiről

Az alginitről

Mi az alginit?

Az alginit fosszilis alga biomasszából, elmállott bazalttufából és mészből álló nagy szervesanyag tartalmú talajjavító ásványi anyag, mely 3-4 millió évvel ezelőtt keletkezett egykori vulkáni krátereket kitöltő tavakban. Természetes eredetű, magas humusz-, mész- és agyag- (montmorillonit) tartalmú, laza földszerű anyag, mely gazdag mikro- és makroelemekben. Kiváló, komplex hatású talajjavító és növényvédő anyag. A forgalomba hozatali engedély mellett az alginit rendelkezik a „biogazdaságban is ajánlott” minősítő tanúsítvánnyal. Az adott összetételben a világon csak a Kárpát-medencében található és csak Magyarországon, Pulán és Gércén bányászott talajjavító, talaj- és növénykondícionáló anyag immár 23 éve bizonyítja különlegesen kedvező hatását.

Az alginit felfedezése

A Magyar Állami Földtani Intézet geológusai 1973-ban fedezték fel az ország első alginittelepét. A Balaton-felvidéken végzett földtani térképezési program keretében a Solti Gábor által végzett kutatási területen Pula község határában egy egykori vulkáni kráterben addig Magyarországon nem ismert, algák maradványaiból álló különleges kőzetet fedeztek fel. A felfedezést követő, tudományosan megalapozott földtani kutatások még további három helyen, Gércén, Egyházaskeszőn és Várkeszőn is újabb alginittelepek felfedezését eredményezték. A Magyarországon eddig felfedezett alginitvagyon a Magyar Geológiai Szolgálat (MGSZ) ásványvagyon nyilvántartása alapján 2005.01.01-i állapot szerint az összes földtani készlet 120,04 millió tonna, míg a kitermelhető (ipari) vagyon 89,66 millió tonna. Az alginitvagyon nemzetgazdasági értékét ekkor 49,4 Mrd Ft-nak adta meg a Magyar Geológiai Szolgálat. Az éves termelés nem éri el a tízezer tonnát, melyet a két külfejtési bányából, Pulán és Gércén termelik ki.

Magyarország alginitvagyona (Pula, Gérce) 1993-tól az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás (MGSZ) alapján,
1993-ig a Központi Földtani Hivatal nyilvántartása alapján

1984. még nem szerepel a nyilvántartásban

Az alginit keletkezése

Az alginit kőzet egy alga biomasszából és agyaggá elmállott vulkáni porból, tufából álló litholit. A Kárpát-medence Pannon tórendszerének nyugalmát a pliocén korban (3-5 millió évvel ezelőtt) heves vulkáni kitörések zavarták meg. Ezek nemcsak a jól ismert bazalthegyeket, de jellegzetes, speciális tufagyűrűket is létrehoztak.

A vulkanizmus elcsendesedése után ezeknek a tufagyűrűknek a belsejét víz töltötte ki és krátertavak alakultak ki. A krátertó vizét hévforrások melegítették fel és a Föld mély rétegeiből kioldott mikroelemekben, ásványi sókban gazdag forró oldatokkal tápanyagban gazdaggá tették. Ehhez jöttek még a vulkáni tufák üveganyagának bomlásából is származó szervetlen ásványi kolloidokban levő elemek. A jól elzárt, nyugodt vizű krátertavakban a különleges körülmények együttes hatására az algák és más lebegve élő vagy úszó állati és növényi szervezetek hihetetlen mértékben elszaporodtak. Elhalva és keveredve a sűrű parti növényzetről behordott, bemosódott virágporok, levelek maradványaival, majd leülepedve a krátertó aljára, ott oxigénhiányos anaerob környezetben tufamálladékkal és más plankton és nekton szervezetek elhalt maradványaival együtt szapropel iszapként halmozódtak fel.

A krátertó feltöltődési szakaszaiban a meleg iszapot előszeretettel nagy tömegben keresték fel nagytestű állatok (rhinocérosz, őstulok) dagonyázásra. Elpusztulva, tetemük elbomlásából az iszap foszforban igen gazdaggá vált. Ez a biomassza diagenizálódva, tömörödve évmilliók során pseciális fizikokémiai változásokon, átalakulásokon keresztülmenve érte el jelenlegi állapotát, mely az alginit nevű kőzet. Az elnevezés utal a biomassza alga eredetére.

Az alginitből, a fentiek szerint keletkezett fosszilis biomasszából eddig 64 elemet mutattak ki. Ez rendkívül gazdag makro- és mikroelem-tartalmat jelent. Ezek az elemek hármas rétegszilikátokban szervetlen kötésben, illetőleg humuszanyagokkal, huminsavakkal szerves vagy kelát kötésben vannak jelen. A humuszanyagok specifikus tulajdonságainak egyike a biokémiai, növényi növekedést serkentő hatás. Az alginit alkalmazása során a huminsavak egyrészt enzimszerű, másrészt hormonszerű serkentő hatást, illetve a gyökerek permeabilitásának szabályozásán keresztül közvetett serkentő hatást fejtenek ki a növényzetre. Az anyagból ásványi összetevőként agyagásványok (montmorillonit, illit), karbonátok (dolomit, kalcit, aragonit), kvarc és a kovasav amorf változata volt dominánsan kimutatható. Ezek mellett alárendelten gipsz, plagioklász, káliföldpát, sziderit, goethit, magnezit, pirit ásványok találhatók még e kőzetben.

Az alginit szervetlen alkotórészei közül a legjelentősebbek a montmorillonit (szmektit) típusú agyagásványok. A szmektitek erősen duzzadóképes, fixotróp, nagy adszorbciós képességű ásványok. Ez nagy felületükből, a montmorillonit ásványok háromrétegű kristályrácsszerkezetük elektromos felépítéséből adódik. A rácsok közötti térben nagy mennyiségű ionokat képesek befogadni, tárolni, majd kedvező körülmények között leadni. Így 1 gramm montmorillonit 20 gramm vizet képes megkötni. Mivel az alginit nem csak montmorillonitból áll, hiszen mellette még jelentős mész (30-35%), szervesanyag (10-20%) is és más alkotók is vannak, így az alginit „csak” 0,5-1 l vizet képes megkötni kilónként. Ez a tulajdonsága teszi alkalmassá az alginitet a talajok vízmegtartó képességének javítására. Mivel a talajlakók a nedves környezetet kedvelik, különösen elszaporodnak az alginit hozzákeverését követően. Ez a biológiai aktivitás elérheti a talajban a korábbinak dupláját is. Az alginit a megnövekedett biológiai aktivitással a talajérettséget javítja, s ezáltal növeli a talaj termőképességét. Az alginit montmorillonit ásványainak egyik legfontosabb tulajdonsága az a képessége, hogy a tápanyagok különböző ionjait megköti, s szükség, illetve igény esetén a növénynek adja le. Ezáltal az alginit igen nagy mértékben lecsökkenti a kimaródási veszteséget, mindenekelőtt a könnyű, laza homoktalajokban. Ezt igazolták Földi Istvánnak a Duna-Tisza közi homoktalajokon közel 10 éven át végzett szabadföldi növénytermesztési kísérletei alginittel javított talajokon.

Az alginitről bővebben az Alginit Alapítvány a Mezőgazdaságért, Környezetvédelemért alapítványtól (elnök: dr. Tóth Csaba 1148 Budapest, Adria sétány 8/A), illetve dr. Solti Gábortól (2081 Piliscsaba, Wesselényi u. 10. 26/373-743) lehet információt kérni.

Egyéb (letölthető) írások az algintiről

Alginit az ökológiai gazdálkodásban (Solti Gábor)

Gyógyító kőzetek (szerkesztette Tóth Erzsébet)

Ajánlott irodalom (szerkesztette Tóth Erzsébet)

Alginittel kapcsolatban bővebb információ: dr. Solti Gábor, alginit@freemail.hu.

lap elejére